Erzs�bet a felebar�ti szeretet szentje. Tudta j�l haszn�lni vagyon�t, nem ijedt meg k�rnyezete rosszall�s�t�l. Arra b�ztat p�ld�ja, hogy vegy�k �szre a r�szorul�t, �s ne ijedj�nk meg a k�rnyezet�nkben felhangz� ellenvet�st�l, hanem Isten erej�vel j�rjunk a Krisztusi �ton.

Magyar kir�lyunk, II. Endre �s mer�niai Gertrud h�zass�g�b�l sz�letett 1207-ben. M�r n�gy �ves kor�ban elker�lt Wartburg v�r�ba. 1221-ben k�t�tt�k meg h�zass�g�t Lajos th�ringiai tartom�nyi gr�ffal. Minden k�teless�g�t pontosan teljes�tette. Mint feles�g forr�n szerette f�rj�t, mint buzg� kereszt�ny az im�ds�gban �s az irgalmass�g cselekedeteiben t�nt ki. J�t�konys�g�t Isten csod�val is jutalmazta (r�zsacsoda). Egy �h�ns�g alkalm�val kiosztotta a cs�r�kben tal�lhat� �sszes gabon�t, �s 64 ezer aranyat. F�rje meg�rt�en t�mogatta, de kor�n, 1227-ben Otrant�ban, a keresztesh�bor� el�k�sz�letei k�zben meghalt.

Az irigy rokons�g ki�zte Erzs�betet �s gyermekeit Wartburg v�r�b�l. H�rom �vig tartott sz�m�zet�se. Magyarorsz�gi rokonait nem �rtes�tette, csak Eckbert bambergi p�sp�k k�ny�r�lt meg rajta. 1228-ban felvette Szent Ferenc harmadik rendj�nek ruh�j�t. Henrik, rokona, visszah�vta �s �tadta Marburgot �s k�rny�k�t. Erzs�bet k�rh�zat alap�tott, a szeg�nyeknek �lt im�ds�gban �s a l�lek vid�ms�g�ban.
24 �ves kor�ban halt meg 1231. november 17-�n.

Irgalmas Isten�nk, k�r�nk, vil�gos�tsd meg h�veid sz�v�t, �s Szent Erzs�bet k�zbenj�r�s�ra seg�ts minket, hogy a vil�g �ltal f�lk�n�lt j�l�tet megvess�k, �s mindig �gi vigasztal�sodnak �rvendj�nk!

P�ld�ja: J�ban rosszban l�gy szent�let�.

�lete: 1207-ben val�sz�n�leg S�rospatakon sz�letett. �desapja II. Endre magyar kir�ly, �desanyja pedig az andechs-mer�ni csal�db�l sz�rmaz� Gertr�d volt. Sz�leit�l, k�rnyezet�t�l nagyon sok vall�sos ind�ttat�st kapott, de � mag�ban is nagyon kiskora �ta megvolt az im�ra �s a szeretetszolg�latra val� hajlam. J�t�k k�zben is be-be ugrott a templomba picit im�dkozni. Sz�vesen aj�nd�kozta dolgait szeg�nyebb t�rsainak, kor�n kezdett koldusoknak alamizsn�t osztogatni. Nem csak a saj�t sz�j�t�l megvont falatokat adta oda, hanem a konyh�r�l szerzett ennival�kat is vitte a szeg�nyeknek.

N�gy�ves kor�ban Wartburg v�r�ba ker�lt, mert Hermann t�ringiai tartom�nyi gr�f Hermann nev� fi�val jegyezt�k el, ott kellett nevelkednie. Nehez�re esett a szeretteit�l val� elszakad�s is, a v�r �lland�an ny�zsg� vend�gzsivaja is idegen volt sz�m�ra, de m�g ink�bb az az ellenszenv esett nehez�re, amivel �j k�rnyezet�ben a legt�bben fogadt�k. Hat�ves volt, amikor �desanyja meghalt (l. B�nk b�n), ett�l kezdve szinte csak az ima volt egyetlen vigasztal�d�sa.

K�s�bb Hermann gr�f �s feles�ge mindent megpr�b�lt, hogy v�delmezze �s seg�tse j�vend� meny�ket, hogy kellemess� tegy�k �let�t. Azt�n hirtelen meghalt a kijel�lt v�leg�ny �s ez megint csak lehetetlenn� tette Erzs�bet �let�t. Az id�s gr�f ekkor azt javasolta, legyen m�sodik fi�nak, Lajosnak a menyasszonya. Ennek Erzs�bet is �r�lt, mert Lajos m�r kor�bban is figyelmes volt ir�nta, k�lcs�n�sen vonz�dtak egym�s ir�nt. Az udvar intrik�i ellen Lajos nagy hat�rozotts�ggal vette v�delm�be szeretett menyasszony�t, �s 1221-ben gy�ny�r� esk�v�n h�zass�got k�t�ttek.

Csod�latosan boldog �vek k�vetkeztek, mintaszer� harm�ni�ban �ltek. Lajos teljesen partner volt Erzs�bet vall�soss�g�ban, k�lcs�n�sen seg�tett�k egym�s �letszents�g�t. Erzs�bet igen sokat im�dkozott, b�jt�lt, s�t vezekelt. A h�zass�ga lehet�v� tette, hogy most m�r teljes energi�val seg�thesse a szeg�nyeket, betegeket, nyomor�kokat. Menhelyet �ll�tott fel, maga is �polta a nyomorultakat, elesetteket.

1227-ben f�rje egy keresztes hadj�ratra indult, de �tk�zben j�rv�nyban hirtelen meghalt. Erzs�bet a f�jdalomt�l csaknem esz�t vesztette. A gy�sz f�jdalm�t a s�gorainak �ld�z�se m�g fokozta, de most m�r � sem b�rta elviselni ezt a sz�m�ra oly idegen vil�got. Az �lett�rt�net�t ett�l kezdve a legend�k f�tyl�n kereszt�l ismerj�k. Tudni kell azonban, hogy �let�t Erzs�bet ett�l kezdve tudatosan is alak�totta. T�rekedett a mindent meghalad� �nfel�ldoz�s �s szolg�lat megval�s�t�s�ra. Ez a helyzete ellent�tes a kitasz�tott �zvegynek a m�rt�rsors�val. Pedig az igazs�g ez. IX. Gergely p�pa szem�lyesen rendelte Erzs�bet gondoskod�j�v� azt a Marburgi Konr�d mestert, aki m�r Lajos �let�ben is lelki vezet�je volt Erzs�betnek.

Konr�d mester seg�tette Erzs�betet az �letszents�gi hajlam�nak kibontakoz�s�ban. K�rlelhetetlen�l szigor� volt. Kegyetlen�l b�ntetett, a term�szeti hajland�s�gokat igyekezett elfojtani. Erzs�bet j� tan�tv�ny volt, semmi sem zavarta meg v�d�ms�g�t. Lelki sz�rnyal�s�t viszont csak nehezen lehetett f�ken tartani.

H�rom piciny gyermek�vel megpr�b�lt Eisenachba menek�lni, de ott nem fogadt�k be �ket. Egy �lban kellett nyomorognia, gyermekeit is elvett�k t�le, dolgoznia kellett. Mindez a szenved�s azonban csak k�zelebb vitte �t Isten szeretet�hez.

F�rje bar�tainak a nyom�s�ra visszafogadt�k k�s�bb Wartburgba. 
� azonban nem �rezte ott j�l mag�t, 1228-ban elvonult Marburgba, �s ott ferences harmadrendi lett. Sokat im�dkozott, alamizsn�lkodott, b�jt�lt. �lete utols� napjait gyermeki der� sug�rozta be. Minden�t elaj�nd�kozta �s t�rsn�it v�gasztalta.

1231. november 17-�n s�lyos betegs�g ut�n, �s boldog belenyugv�ssal halt meg. Hal�la ut�n n�gy �vvel, 1235. m�jus 26-�n IX. Gergely p�pa m�r szentt� avatta, �desapja m�g meg�lte l�nya szentt� avat�s�t.

forr�s:http://www.szenterzsebet.mindenkilapja.hu/
 

… �rp�d-h�zi (Magyarorsz�gi) Szent Erzs�bet (nov. 19.).Erzs�bet II. Andr�s kir�lyunk l�nya volt. Tizenn�gy �vesen feles�g�l adt�k Lajos th�ringiai �rgr�fhoz.
A hercegn� m�r hat �v m�lva �zvegy lett: f�rje 1227-ben fel�lt�tte a keresztet, a Szentf�ldre indult, de �tk�zben megbetegedett �s meghalt. 
Erzs�bet, akinek j�t�konykod�sa miatt m�r kor�bban is meggy�lt a baja f�rje csal�dj�val, mag�ra maradv�n Marburgba k�lt�z�tt, �s bel�pett a Ferenc-rendbe. 
Javait �s r�vidke �let�nek h�tral�v� n�h�ny esztendej�t a betegek �s r�szorultak gondoz�s�nak szentelte. 1231. november 16-�n halt meg, huszonn�gy �vesen. 
H�rom �s f�l esztend�vel k�s�bb, 1235. m�jus 26-�n, p�nk�sdkor avatt�k szentt� (val�j�ban j�l. 1-j�n, m�j. 26. az elj�r�s kezdet�nek id�pontja volt), s a r�k�vetkez� �v m�jus�nak els� napj�n „emeltettek olt�rra erekly�i”, azaz szenteltek templomot s�rhelye f�l�. Egykori k�r�je, II. Frigyes n�met-r�mai cs�sz�r e szavakkal tett aranykoron�t Erzs�bet kopors�j�ra: „nem koron�zhattam meg cs�sz�rn�nak, most megkoron�zom Isten orsz�ga halhatatlan kir�lyn�j�nak”. N�metorsz�gi m�k�d�se folyt�n a vil�gegyh�znak � az egyetlen ismertebb magyar sz�rmaz�s� szentje. 
�nnep�t a r�mai napt�r november 17-�n hozza, mi magyarok 19-�n �lj�k meg. „Felemeltet�s�r�l” r�gi magyar napt�rak m�jus 2-�n, vagyis n�vnapj�val �pp „�tellenben” eml�keztek meg.
Cikk forr�sa: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/arpadhazi_szent_erzsebet

J�zsa Judit alkot�sa: �rp�dh�zi Szent Erzs�bet 
(~1207-1231) (ker�miaszobor)