|
A titokzatos ICAI kövek2015.01.04. 08:58, lendvaykati
40 millió évesek? Vagy 100 millió évesek? Mégiscsak igaz az, hogy több kultúra is létezett a mostani előtt?
A mienk a negyedik. Az előző három el lett törölve a föld színéről, és mindent elölről kellett kezdenie az emberiségnek. Nekünk eddig még szerencsénk volt. Legyen is!
Az icai kövek
A dél-amerikai Ica városától nem messze a becslések szerint több mint 50 ezer, kézfej nagyságú kő került elő, rajtuk egy sor szinte megmagyarázhatatlan ábrával. Többek között őslajhárok, dinoszauruszok, állkapocsnélküli halak láthatók emberekkel együtt ezeken az andezit köveken. Másokon olyan életjeleneteket fedezhetünk fel, mint a császármetszés, a vérátömlesztés és a szervműtétek. További kövek pedig különös csillagászati együttállásokat örökítenek meg. Vajon mi lehet az Ica kövek titka? 1961-ben a perui Ica tartományban, egészen pontosan Ocucajéban, egy kősivatagban találták a különleges köveket, melyek a jelek szerint több millió évesek. Csakhogy olyan életjeleneteket ábrázolnak, amelyek fejlett emberi művelődésre, kultúrára utalnak. Az itt élő földművesek kincskeresés közben találtak a vésett kövekre. A régészeket nem nagyon izgatták a feltárt leletek, az amatőr műértők és gyűjtők érdeklődését azonban felkeltették. Tudomásom szerint Dr. Javier Cabrera Darquera orvosnak sikerült a legnagyobb kollekciót felhalmoznia, több mint 10 ezer példány gyűjtött össze. Később külön múzeumot hozott létre a kövek számára és könyvet is írt róluk. A tudomány megmagyarázhatatlan talányainak sorába azáltal emelkedtek e kövek, hogy némelyikük például 64 millió évvel ezelőtt élt őshüllőket ábrázol mai emberekkel együtt. Erre még legyinthetnénk is, mondván, hamisítványok.
Ám ne legyünk elhamarkodottak, mert sok kő arról tanúskodik, hogy a korábbi földtörténeti korokban, hogyan helyezkedtek el a kontinensek. Ezen kívül jó pár kő nem mindennapi orvosi operációt, szervátültetést és agyműtétet mutat be, a vérátömlesztésről nem is beszélve. Vannak, akik odáig mennek, hogy az ábrák primitív jeleneteiben energiasugárzást vélnek felfedezni. Szó mi szó, azért az egyiptomi, ma is megtekinthető, energiasugárzást ábrázoló falfestményekkel és hieroglifekkel nem vehetik fel a versenyt. De már az is szép eredmény, hogy őshüllőket és embereket jelenítenek meg a több tízmillió éves múltból.
Az Ica kövek eredetét azzal intézték el az archeológusok, hogy minden bizonnyal a leleményes kincsvadászok vésték rájuk az ősi jeleneteket. Ehhez képest az oknyomozás oda vezetett, hogy 1965-ben az Ica-folyó áradásakor sikerült felfedezni egy föld alatti rejtekhelyet, ahol seregnyi ilyen kő hevert. Ezzel megdőlt a hamisítás teóriája. Sem a vésett kövek pontos korát, sem a vésetek készítésének dátumát máig nem sikerült megállapítani. A kövek súlya a néhány grammostól a fél mázsásig terjed. Színük változatos, többnyire feketés, szürkés, vöröses és sárgás tónusúak. Augurto Calvo az inkákat megelőző korszak sírjait vizsgálva később megállapította, hogy ősi korokra nyúlik vissza a kövek eredete. A limai bányatársaság laboratóriumában rájöttek, hogy a folyó kerekítette le a darabokat, amelyeknek egy speciális geológiai folyamat hatására növekedett meg a kohéziójuk és a súlyuk, ugyanakkor a lágyságuk is. Ennek köszönhetően egészen könnyű volt vésni őket. A köveket egy természetes, finom oxidációs réteg vonja be, ami egyenletes marad a véseteken is. Így valószínűsíthető, hogy tudatosan vitték fel rá ezt a réteget még mielőtt elrejtették volna a köveket. A leleteket fedő oxidrétegről legalább azt meg lehet állapítani, hogy melyik eredeti és melyik hamisítvány. Erre főleg azért volt szükség, mert egyfelől időközben a nagy érdeklődésre való tekintettel hamisítani kezdték az Ica köveket, másfelől a hatóságok folyamatosan cáfolni igyekeztek a kövek ősi mivoltát.
Az Ica kövek között találunk olyanokat, amelyek ötujjú lámákat ábrázolnak, ami azért nem magától értetődő, mert a mai lámák patásak, az ötujjúak pedig kb. 40 millió éve éltek errefelé. Így kissé erőltetett elképzelés az indiánokra ráfogni, hogy szabad idejükben őskori állatokat vésegettek kövekre, amiket azután elrejtettek. A dinoszauruszok közül sokfélét ábrázolnak a kövek.
|
40 millió évesek? Vagy 100 millió évesek? Mégiscsak igaz az, hogy több kultúra is létezett a mostani előtt? A mienk a negyedik. Az előző három el lett törölve a föld színéről, és mindent elölről kellett kezdenie az emberiségnek. Nekünk eddig még szerencsénk volt. Legyen is!
A dél-amerikai Ica városától nem messze a becslések szerint több mint 50 ezer, kézfej nagyságú kő került elő, rajtuk egy sor szinte megmagyarázhatatlan ábrával. Többek között őslajhárok, dinoszauruszok, állkapocsnélküli halak láthatók emberekkel együtt ezeken az andezit köveken. Másokon olyan életjeleneteket fedezhetünk fel, mint a császármetszés, a vérátömlesztés és a szervműtétek. További kövek pedig különös csillagászati együttállásokat örökítenek meg. Vajon mi lehet az Ica kövek titka? 1961-ben a perui Ica tartományban, egészen pontosan Ocucajéban, egy kősivatagban találták a különleges köveket, melyek a jelek szerint több millió évesek. Csakhogy olyan életjeleneteket ábrázolnak, amelyek fejlett emberi művelődésre, kultúrára utalnak. Az itt élő földművesek kincskeresés közben találtak a vésett kövekre. A régészeket nem nagyon izgatták a feltárt leletek, az amatőr műértők és gyűjtők érdeklődését azonban felkeltették. Tudomásom szerint Dr. Javier Cabrera Darquera orvosnak sikerült a legnagyobb kollekciót felhalmoznia, több mint 10 ezer példány gyűjtött össze. Később külön múzeumot hozott létre a kövek számára és könyvet is írt róluk. A tudomány megmagyarázhatatlan talányainak sorába azáltal emelkedtek e kövek, hogy némelyikük például 64 millió évvel ezelőtt élt őshüllőket ábrázol mai emberekkel együtt. Erre még legyinthetnénk is, mondván, hamisítványok.
Ám ne legyünk elhamarkodottak, mert sok kő arról tanúskodik, hogy a korábbi földtörténeti korokban, hogyan helyezkedtek el a kontinensek. Ezen kívül jó pár kő nem mindennapi orvosi operációt, szervátültetést és agyműtétet mutat be, a vérátömlesztésről nem is beszélve. Vannak, akik odáig mennek, hogy az ábrák primitív jeleneteiben energiasugárzást vélnek felfedezni. Szó mi szó, azért az egyiptomi, ma is megtekinthető, energiasugárzást ábrázoló falfestményekkel és hieroglifekkel nem vehetik fel a versenyt. De már az is szép eredmény, hogy őshüllőket és embereket jelenítenek meg a több tízmillió éves múltból.
Az Ica kövek eredetét azzal intézték el az archeológusok, hogy minden bizonnyal a leleményes kincsvadászok vésték rájuk az ősi jeleneteket. Ehhez képest az oknyomozás oda vezetett, hogy 1965-ben az Ica-folyó áradásakor sikerült felfedezni egy föld alatti rejtekhelyet, ahol seregnyi ilyen kő hevert. Ezzel megdőlt a hamisítás teóriája. Sem a vésett kövek pontos korát, sem a vésetek készítésének dátumát máig nem sikerült megállapítani. A kövek súlya a néhány grammostól a fél mázsásig terjed. Színük változatos, többnyire feketés, szürkés, vöröses és sárgás tónusúak. Augurto Calvo az inkákat megelőző korszak sírjait vizsgálva később megállapította, hogy ősi korokra nyúlik vissza a kövek eredete. A limai bányatársaság laboratóriumában rájöttek, hogy a folyó kerekítette le a darabokat, amelyeknek egy speciális geológiai folyamat hatására növekedett meg a kohéziójuk és a súlyuk, ugyanakkor a lágyságuk is. Ennek köszönhetően egészen könnyű volt vésni őket. A köveket egy természetes, finom oxidációs réteg vonja be, ami egyenletes marad a véseteken is. Így valószínűsíthető, hogy tudatosan vitték fel rá ezt a réteget még mielőtt elrejtették volna a köveket. A leleteket fedő oxidrétegről legalább azt meg lehet állapítani, hogy melyik eredeti és melyik hamisítvány. Erre főleg azért volt szükség, mert egyfelől időközben a nagy érdeklődésre való tekintettel hamisítani kezdték az Ica köveket, másfelől a hatóságok folyamatosan cáfolni igyekeztek a kövek ősi mivoltát.
Az Ica kövek között találunk olyanokat, amelyek ötujjú lámákat ábrázolnak, ami azért nem magától értetődő, mert a mai lámák patásak, az ötujjúak pedig kb. 40 millió éve éltek errefelé. Így kissé erőltetett elképzelés az indiánokra ráfogni, hogy szabad idejükben őskori állatokat vésegettek kövekre, amiket azután elrejtettek. A dinoszauruszok közül sokfélét ábrázolnak a kövek.
Sőt, egyes jelenetek arról árulkodnak, hogy a képen szereplő emberek dinoszauruszokat tenyésztettek. Úgy tűnik, hogy a helybéliek vagy kész paleontológusok voltak, amikor a köveket farigcsálták, vagy az Ica kövek talán több millió évvel ezelőtt készültek. Még hihetetlenebb, hogy 260 millió évvel ezelőtt kihalt állkapocsnélküli halakat is rávéstek a puha andezit kövekre. Aki megnézi az Ica köveket, láthatja, hogy többről van szó, mint az őslakosok primitív véseteiről, jóllehet, akkor sem lehet egyszerűen megmagyarázni a kövek eredtét. Főleg azért nem, mert vannak kősorozatok, amelyek egy komplett egyedfejlődési történetet mesélnek el, mintha a készítők tisztában lettek volna azzal, hogy egy petéből milyen fokozatokon keresztül alakul ki a kifejlett példány. Ez megfigyelhető kihalt vízi és szárazföldi állatok esetében egyaránt. Arra a kérdésre még keresik a választ, hogy mikor készülhettek az Ica kövek, annyi azonban bizonyos, hogy emberek készítették őket. Olyan emberek, akik beható ismeretekkel rendelkeztek egy sor paleontológiai kérdésben. Egyre több bizonyíték kerül elő, amely igazolja, hogy százmillió évekkel ezelőtt is éltek emberek a Földön, vagyis az emberszerű lények számára nem idegen az őslények világa. Hadd utaljak itt egy korábbi cikkemre, amelyben a mezozoikum idejéből, 140 millió évvel ez előttről származó dinoszaurusz lábnyom mellett talált óriási, kb. 60 cm hosszú, emberi lábnyomot is találtak. De ez csak egy a kiragadott példák közül.
Készítette: Magyar Nyelv
|
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
