"A magyar n� mindig a Boldogasszonyban l�tta n�iess�g�nek �r�k p�ldak�p�t, �s ez�rt tisztelte is �t, a magyar f�rfi mindig �gy, mint a Boldogasszonynak r�sz�re k�ld�tt f�ldi m�s�t.”
(Luk�cs Atya)

Minden egyes N� lelke legm�ly�n Boldogasszony/Boldoganya hisz � a f�ldre sz�letett �gi Anya m�sa. 

A magyar hagyom�ny m�rcius 25-�n �nnepli a n�t �s mindent, ami n�ies.
(M�rcius 8-�t Magyarorsz�gon R�kosi M�ty�s tette k�telez�v� 1948-ban, c�lja az �ntudatos munk�sn�r�l val� megeml�kez�s volt, az akkoriban szok�sos hamis jelszavakkal.)
T�rj�nk vissza hagyom�nyunkhoz, �s �nnepelj�k a n�ket m�rcius 25-�n Gy�m�lcsolt� Boldogasszony �nnep�n!
Gy�m�lcsolt� Boldogasszony napja, egyik legr�gibb egyh�zi �nnep�nk. Az �nnep tartalma, hogy Sz�z M�ria, J�zus �desanyj�v� lett. Gy�m�lcsolt� Boldogasszony napja, mely egyben a tavasz kezdet�nek, a term�szet �jj��led�s�nek, a term�kenys�gnek, az �letet tov�bb�r�k�t� any�knak �s n�knek az �nnepe. Ezen a jeles napon kezdik oltani a gy�m�lcsf�kat, a hossz� s�t�t t�li napok ut�n megkezd�dnek a tavaszi munk�k. Ezek a t�rt�n�sek val�ban igazi okot adnak arra, hogy a n�ket, az any�kat, s az �letet �nnepelj�k, �s felejts�k el v�gre a mesters�gesen elrendelt „nemzetk�zi n�napot”.
A magyar vall�sos n�phagyom�nyban az olt�s, szemz�s napja. Orsz�gszerte �ltal�nos szok�s, hogy Gy�m�lcsolt� Boldogasszony �nnep�n kell oltani, szemezni a f�kat, hiszen Sz�z M�ria is most fogadta m�h�be J�zust.

Milyen szok�sok �ltek-�lnek ezzel kapcsolatban? (A Magyar Katolikus Lexikonb�l szemezget�nk az al�bbiakban.)

A g�cseji archaikus n�phit szerint, amelyik f�t ezen a napon oltj�k be, azt nem szabad let�rni vagy lev�gni, mert v�r folyik ki bel�le. Aki ilyen f�t m�gis lev�gna, megvakul, hal�la ut�n pedig elk�rhozik. Ez ui. annyi, mintha embert �lt volna. M�g nyesegetni, tisztogatni, el�getni sem szabad. Magukt�l kell elkorhadniok.
Sz�kesfeh�rv�r-Fels�v�roson a d�li �rangyala-harangsz� idej�n sorra r�zz�k a gy�m�lcsf�kat, hogy majd b�ven teremjenek.
S�jt�r zalai faluban az �nnepen szemzett r�zsaf�ra az olvas�t is r�akasztj�k.
Cs�kszentsimon, Cs�kcsics�, Cs�kjen�falva, Ajn�d sz�kelys�ge az oltott gy�m�lcsf�kra ig�zet ellen piros szalagot k�t.
Nemesb�k�n a sz�l� 4 sark�ban megmetszik a t�k�ket, hogy j� term�s legyen. A t�pi�gy�rgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe, �s a gy�m�lcsf�k t�rzs�t kereszttel jel�li meg.
Szeged n�pe szerint az ilyenkor szemzett f�b�l nem j� m�snak �gat adni, mert ezzel a term�st is odaadn�k.
A kiszomboriak ezen a napon gy�m�lcsf�ikr�l lemetszett gallyacsk�kat t�zelnek el. �gy v�lik, ezzel megakad�lyozz�k a term�s elf�rgesed�s�t. A m�h�szek a r�plyukakhoz is �ll�tanak gallyakat, hogy f�ikr�l a m�hek majd j�l m�zeljenek.
Buda�rs�n, H�gy�szen, N�metb�lyban a gazda e napon kit�rja az ist�ll� ajtaj�t, mintegy megh�vja a fecsk�ket, Isten madarait, hogy h�z�ban f�szkeljenek, mert az �regek hite szerint fel�rnek egy t�z ellen val� biztos�t�ssal. Az �rkez� fecsk�k arra is intik a gazd�t, hogy a tavaszi munk�k ideje el�rkezett.
N�metpr�na n�pe is �gy tudja, hogy ekkor j�nnek meg az �nekesmadarak.
�szentiv�n, mai nev�n Tiszaliget faluban az a hiedelem j�rja, hogy a magzat ut�n s�v�rg� asszony e napon k�nnyebben megfogan.
A zalai Nagybak�nak n�pe csak egyetlen gallyat szemez, melynek m�gikus c�lzata alighanem a gyermek�ld�s korl�toz�sa.