40 milli� �vesek? Vagy 100 milli� �vesek? M�giscsak igaz az, hogy t�bb kult�ra is l�tezett a mostani el�tt?
A mienk a negyedik. Az el�z� h�rom el lett t�r�lve a f�ld sz�n�r�l, �s mindent el�lr�l kellett kezdenie az emberis�gnek. Nek�nk eddig m�g szerencs�nk volt. Legyen is!

Az icai k�vek

A d�l-amerikai Ica v�ros�t�l nem messze a becsl�sek szerint t�bb mint 50 ezer, k�zfej nagys�g� k� ker�lt el�, rajtuk egy sor szinte megmagyar�zhatatlan �br�val. T�bbek k�z�tt �slajh�rok, dinoszauruszok, �llkapocsn�lk�li halak l�that�k emberekkel egy�tt ezeken az andezit k�veken. M�sokon olyan �letjeleneteket fedezhet�nk fel, mint a cs�sz�rmetsz�s, a v�r�t�mleszt�s �s a szervm�t�tek. Tov�bbi k�vek pedig k�l�n�s csillag�szati egy�tt�ll�sokat �r�k�tenek meg. Vajon mi lehet az Ica k�vek titka? 1961-ben a perui Ica tartom�nyban, eg�szen pontosan Ocucaj�ban, egy k�sivatagban tal�lt�k a k�l�nleges k�veket, melyek a jelek szerint t�bb milli� �vesek. Csakhogy olyan �letjeleneteket �br�zolnak, amelyek fejlett emberi m�vel�d�sre, kult�r�ra utalnak. Az itt �l� f�ldm�vesek kincskeres�s k�zben tal�ltak a v�sett k�vekre. A r�g�szeket nem nagyon izgatt�k a felt�rt leletek, az amat�r m��rt�k �s gy�jt�k �rdekl�d�s�t azonban felkeltett�k. Tudom�som szerint Dr. Javier Cabrera Darquera orvosnak siker�lt a legnagyobb kollekci�t felhalmoznia, t�bb mint 10 ezer p�ld�ny gy�jt�tt �ssze. K�s�bb k�l�n m�zeumot hozott l�tre a k�vek sz�m�ra �s k�nyvet is �rt r�luk. A tudom�ny megmagyar�zhatatlan tal�nyainak sor�ba az�ltal emelkedtek e k�vek, hogy n�melyik�k p�ld�ul 64 milli� �vvel ezel�tt �lt �sh�ll�ket �br�zol mai emberekkel egy�tt. Erre m�g legyinthetn�nk is, mondv�n, hamis�tv�nyok.

�m ne legy�nk elhamarkodottak, mert sok k� arr�l tan�skodik, hogy a kor�bbi f�ldt�rt�neti korokban, hogyan helyezkedtek el a kontinensek. Ezen k�v�l j� p�r k� nem mindennapi orvosi oper�ci�t, szerv�t�ltet�st �s agym�t�tet mutat be, a v�r�t�mleszt�sr�l nem is besz�lve. Vannak, akik od�ig mennek, hogy az �br�k primit�v jeleneteiben energiasug�rz�st v�lnek felfedezni. Sz� mi sz�, az�rt az egyiptomi, ma is megtekinthet�, energiasug�rz�st �br�zol� falfestm�nyekkel �s hieroglifekkel nem vehetik fel a versenyt. De m�r az is sz�p eredm�ny, hogy �sh�ll�ket �s embereket jelen�tenek meg a t�bb t�zmilli� �ves m�ltb�l. 

Az Ica k�vek eredet�t azzal int�zt�k el az archeol�gusok, hogy minden bizonnyal a lelem�nyes kincsvad�szok v�st�k r�juk az �si jeleneteket. Ehhez k�pest az oknyomoz�s oda vezetett, hogy 1965-ben az Ica-foly� �rad�sakor siker�lt felfedezni egy f�ld alatti rejtekhelyet, ahol seregnyi ilyen k� hevert. Ezzel megd�lt a hamis�t�s te�ri�ja. Sem a v�sett k�vek pontos kor�t, sem a v�setek k�sz�t�s�nek d�tum�t m�ig nem siker�lt meg�llap�tani. A k�vek s�lya a n�h�ny grammost�l a f�l m�zs�sig terjed. Sz�n�k v�ltozatos, t�bbnyire feket�s, sz�rk�s, v�r�ses �s s�rg�s t�nus�ak. Augurto Calvo az ink�kat megel�z� korszak s�rjait vizsg�lva k�s�bb meg�llap�totta, hogy �si korokra ny�lik vissza a k�vek eredete. A limai b�nyat�rsas�g laborat�rium�ban r�j�ttek, hogy a foly� kerek�tette le a darabokat, amelyeknek egy speci�lis geol�giai folyamat hat�s�ra n�vekedett meg a koh�zi�juk �s a s�lyuk, ugyanakkor a l�gys�guk is. Ennek k�sz�nhet�en eg�szen k�nny� volt v�sni �ket. A k�veket egy term�szetes, finom oxid�ci�s r�teg vonja be, ami egyenletes marad a v�seteken is. �gy val�sz�n�s�thet�, hogy tudatosan vitt�k fel r� ezt a r�teget m�g miel�tt elrejtett�k volna a k�veket. A leleteket fed� oxidr�tegr�l legal�bb azt meg lehet �llap�tani, hogy melyik eredeti �s melyik hamis�tv�ny. Erre f�leg az�rt volt sz�ks�g, mert egyfel�l id�k�zben a nagy �rdekl�d�sre val� tekintettel hamis�tani kezdt�k az Ica k�veket, m�sfel�l a hat�s�gok folyamatosan c�folni igyekeztek a k�vek �si mivolt�t. 

Az Ica k�vek k�z�tt tal�lunk olyanokat, amelyek �tujj� l�m�kat �br�zolnak, ami az�rt nem mag�t�l �rtet�d�, mert a mai l�m�k pat�sak, az �tujj�ak pedig kb. 40 milli� �ve �ltek errefel�. �gy kiss� er�ltetett elk�pzel�s az indi�nokra r�fogni, hogy szabad idej�kben �skori �llatokat v�segettek k�vekre, amiket azut�n elrejtettek. A dinoszauruszok k�z�l sokf�l�t �br�zolnak a k�vek.